Chelonia mydas

Az Atlanti-Óceánban, Csendes-Óceánban és az Indiai-Óceánban él, de előfordul New England-tól Dél-Afrika meleg vizeiben is.

A közönséges levesteknős egyike a legnagyobb teknősöknek, a hossza eléri a 150 cm-t is. Átlagosan 90-110 cm-re nőnek meg és 90-137 kg súlyúak, de elérhetik akár a 205 kg-ot is. Evező szerű lábaik vannak, melyeket az úszásnál remekül tudnak használni. A feje a többi tengeri teknőshöz képest kicsi. A hímek nagyobbra nőnek, és hosszabb a farkuk, mint a nőstényeknek. A hátpáncéljuk olíva színtől a barnáig változhat, de lehet fekete is. A közönséges levesteknős nem tudja teljesen behúzni a fejét a páncéljába. Két alfajuk ismert:

• Chelonia mydas mydas: Az Atlanti-Óceánban él, leginkább Észak-Amerika és Európa vizeiben található meg.
  
• Chelonia mydas agassizii: A Csendes-Óceán keleti részén fordul elő főként. Ennek az alfajnak általában sötétebb a hátpáncélja
  

A közönséges levesteknős növényevő. Idejének nagy részét alga és tengeri növények evésével tölti. Azonban a fiatal állatok nemcsak növényt esznek, hanem néha medúzákat, rákokat, szivacsokat, csigákat, férgeket is bekapnak. A felnőttek kizárólag növényekkel táplálkoznak.

A hímek és a nőstények 10-24 évesen ivarérettek. A költési szezon attól függ, milyen földrajzi szélességen él a teknős. A párosodásra egy jól körülhatárolható helyen kerül sor, ahol a hímek megküzdenek egymással, harapdálják egymást. Ez a terület úgy egy kilométerre lehet a tojásrakó helytől. A nőstények 3-7 évente raknak tojást. Ekkor elhagyák a tengert, és a part homokjába ásnak egy gödröt, melybe 100-200 tojást raknak le egyszerre. Ez akár órákon át is eltarthat. Majd betemetik homokkal. Érdekes módon a Csendes-Óceánban élő közönséges levesteknősök néhánnyal kevesebb tojást raknak, mint az Atlani-Óceánban élők. A kicsinyek 40-72 nap múlva kelnek ki a tojásból.

A rókák és prérifarkasok alig várják a tojásrakás időszakát, mert ekkor kezdődik számukra a teknőstojás evésének időszaka. Azonban ebben az emberek is kiveszik a részüket. A frissen kikelt teknősök számára a legnagyobb veszélyt a madarak és a ragadozó halak jelentik. A közönséges levesteknős ekkor a legsebezhetőbb.

Életük legnagyobb részét a tengerben töltik, kivéve a születésük és a tojásrakás időszakát. Azonban a Chelonia mydas agassizii alfajt többször megfigyelték amint a parton fókákkal és albatroszokkal napozik. A közönséges levesteknős élete során több száz vagy több ezer kilométert is megtesz, azonban a tojásrakáshoz mindig ugyan oda megy, ahol ő, és a felmenői is születtek. Optimális esetben akár 100 évig is elélnek.

A közönséges levesteknős a veszélyeztetett fajok közé tartozik. Néha előfordul, hogy strandokra teszik le a tojásukat. Ekkor különböző szervezetek a tojásokat biztonságosabb területre szállítják. A legnagyobb veszélyt számára ennek ellenére a tojásával és a húsával való kereskedelem jelenti.